Füstbement 35 => 36 / 76 11:00

Jut még eszedbe kedvesem
a boldog ifjúság,
az erdőszéli kis patak,
s a régi jó barát?
Míg állni látszék a szekér
BÁR AZ IDŐ SZALADT

Ó gondolj, gondolj néha rám,
a sors bár merre hajt.
emlékül küldöm, kedvesem,
a régi-régi dalt.
Zúg az éji bogár nekimegy a falnak,
Nagyot koppan, aztán elhallgat
Egy csak egy legény van talpon az ivóban....
Húúú, de meredek lesz ez a melóban majd holnap...

gondolatok a konyhában

mert könyvtáram az nincs és költő sem vagyok. Ez a hétvége emberismeretileg ismét tanulságos volt. Nyilván az időjárás teszi. a megjátszás/mesterkéltség célpontjának lenni pont annyira fájdalmas, gyötrelmes és szomorú, mint az alanyának. Senki nem lehet biztos a tökéletes alakításban. Köszi nem kérek a felszínes, mosolygó, koloncnak-néző pokolbakívánásokból. Nem értem az embereket - újra és továbbra sem. Semmi sem kötelező, azt hiszem. Télapó-telezsák (lehet többet kellett volna aludni 4 óránál és kevesebbet inni)

Mindenkit szeretettel üdvözöl

Mira, az antiszociális,

köszönöm, hogy meghallgattak