Jut még eszedbe kedvesem
a boldog ifjúság,
az erdőszéli kis patak,
s a régi jó barát?
Míg állni látszék a szekér
BÁR AZ IDŐ SZALADT
Ó gondolj, gondolj néha rám,
a sors bár merre hajt.
emlékül küldöm, kedvesem,
a régi-régi dalt.
Zúg az éji bogár nekimegy a falnak,
Nagyot koppan, aztán elhallgat
Egy csak egy legény van talpon az ivóban....
Húúú, de meredek lesz ez a melóban majd holnap...
No comments:
Post a Comment